Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fülöpháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II.14.) önkormányzati rendelete

2013.05.15

 Fülöpháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk a) és d) pontjaiban, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában, 53. §-ában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 30. § (4) bekezdésében szabályozottak esetében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. törvény 138. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 30 § e) pontjában szabályozottak esetében, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ában meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 3. § (2) bekezdésében szabályozottak esetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 30. § (5) bekezdésében szabályozottak esetében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény a 10/A. § (3)-(5) bekezdéseiben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 57. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a rendelet 30. § (2) bekezdésében szabályozottak esetében, az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban a következőket rendeli el: 

 
 
 
1. Az önkormányzat
 
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Fülöpháza Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), székhelye és címe: Fülöpháza, Kossuth u. 5.
 
(2) Az önkormányzat közigazgatási területe: 4706 ha.
 
(3) Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn a horvátországi Batina (Kiskőszeg) településsel.
 
(4) A képviselő-testület Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
 
(5) Az önkormányzat által fenntartott további intézmény:
a) Fülöpháza Óvoda 6042 Fülöpháza, József A. u. 1.
Az önkormányzat által fenntartott és működtetett intézmények részletes felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.
 
(6) Az önkormányzat társulás keretében látja el:
a) a szociális ellátási, 
b) valamint a gyermek- és háziorvosi ügyeleti feladatokat. 
Az önkormányzat a 2. sz. függelékben felsorolt társulásokban vesz részt.
 
(7) A képviselő-testület és szervei szervezeti struktúráját bemutató szervezeti diagramot a 8. sz. függelék tartalmazza.
 
 
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén középen  Magyarország címere van, a köríven pedig Fülöpháza Község Önkormányzata felirat olvasható.
 
(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen  Magyarország címere van, a köríven pedig Fülöpháza Község Polgármestere Bács-Kiskun Megye felirat olvasható.
 
(3) A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen  Magyarország címere van, a köríven pedig Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Bács-Kiskun Megye felirat olvasható.
 
3. § (1) A Képviselő-testület együttműködik a Bács-Kiskun Megye Önkormányzatával. 
 
(2) A képviselő-testület gyakorolja az 1. § (5) bekezdésben felsorolt intézmények vezetői tekintetében a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat és felelős a vagyonnyilatkozatok őrzéséért, mely feladatok elvégzése során a képviselő-testületet a polgármester képviseli.
 
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) támogató szolgálat működtetése
b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgálat működtetése.
 
 
2. A képviselő-testület működése
 
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak a száma: 4 fő és a polgármester. A képviselők név, és címjegyzékét a 3. sz. függelék tartalmazza.
 
(2) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal ülésezik saját, előre megállapított munkaterve alapján.
 
(3) A képviselő-testület üléseit a Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal Fülöpházi Kirendeltségének tanácskozó termében tartja.
 
5. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, és az írásos előterjesztéseket postai úgy kell megküldeni, hogy azt az ülést megelőző 3. napig a képviselő-testület tagjai és a meghívottak kézhez kapják.
 
(2) A meghívónak tartalmaznia kell Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény /továbbiakban: Mötv./ 44. §-ában szabályozottakon túl a napirendi pontok előterjesztőit is.
 
 
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról és napirendjéről a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal Fülöpházi Kirendeltség hirdetőtábláján történő elhelyezésével, valamint az Önkormányzat honlapján – www.fulophaza.eoldal.hu – tájékoztatni kell a lakosságot is.
 
6. § (1) A polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését a munkatervtől eltérő időpontban és helyen is összehívhatja. 
 
(2) Sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülést megelőzően egy nappal is kiküldhető a meghívó. Amennyiben az idő rövidsége miatt írásos meghívót küldeni nem lehet, a képviselő-testület tagjait személyesen történő értesítéssel kell tájékoztatni az ülés helyéről, idejéről, a napirendről, a sürgősség okát azonban feltétlenül közölni kell.
 
(3) Amennyiben a képviselő-testület összehívására a Mötv 44. §-ában foglalt indítvány miatt kerülne sor, a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül – kivéve, ha a képviselő-testület rendes ülést tart ezen időn belül és az indítvány a napirendek közé felvehető – köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.
 
(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, melyet – legalább 10 nappal az ülés előtt – nyilvánosságra kell hozni az 5. § (3) bekezdésben szabályozott módon.
 
(5) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a napirend tárgya szerint illetékes köztisztviselőket,
b) a település országgyűlési képviselőjét,
c) azoknak a bizottságoknak a nem képviselő-testületi tagjait, amely bizottságokat a napirend érint,
d) napirendi pontok előadóit,
e) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,
f) a közös önkormányzati hivatalt érintő kérdésekben Kerekegyháza Város polgármesterét,
g) a járási hivatal vezetőjét
h) akiket a polgármester és a képviselő-testület a napirenden szereplő előterjesztésekkel kapcsolatban indokoltnak tart.
 
(6) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat társulásait, akkor a társult önkormányzatok polgármestereit, egyéb képviselőit a testület ülésére meg kell hívni.
 
 
3. A képviselő-testület ülése 
 
7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.
 
(2) A munkaterv készítése előtt javaslatot kell kérni az önkormányzat területén működő, általa fenntartott intézmények vezetőitől és a képviselőktől, a bizottságoktól.
 
8. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az előző munkatervi időszak főbb feladatai végrehajtásának értékelését;
b) a tervidőszakra vonatkozó legfontosabb célokat és feladatokat magában foglaló bevezetőt;
c) az ülések várható időpontját; 
d) a közmeghallgatás időpontját.
e) a falugyűlés időpontját
f) a napirendek címét, előadóját;
g) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságnak kell megvitatnia;
h) a jelentések elkészítésének határidejét;
i) az ülésre meghívandók külön körét;
j) az előkészítésért felelős nevét;
k) a munkatervbe be nem került javaslatokról szóló tájékoztatást.
 
(2) A következő évi munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év utolsó ülésén határoz.
 
9. § (1) Az ülést a polgármester, és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az képviselő-testület ügyrendi feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke /továbbiakban: levezető elnök/ vezeti.
 
(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdésben szabályozott személyes érintettség merül fel vele szemben.
 
10. § (1) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a Szervezeti és Működési Szabályzatban /továbbiakban: SZMSZ/ szabályai szerint hívták össze,
b) megállapítja, és folyamatosan vizsgálja az ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollevõket, 
c) figyelemmel kíséri a Mötv. 49. § (1) bekezdésben szabályozott személyes érintettséget, 
d) negyedévente tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, és az ülések között történt fontosabb eseményekről,
e) előterjeszti az ülés napirendjét,
f) az ülést megnyitja , szünetet rendel el, berekeszti azt,
g) megadja a szót, illetve megtagadja azt,
h)megvonja a szót, a tárgyra térésre szólít fel,
i) megadja a szót ügyrendi kérdésben, illetve megtagadja azt,
j) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
k) javaslattétel a napirendek összevont tárgyalására.
 
(2) A levezető elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét,
d) kimondja a határozatot.
 
(3) A levezető elnök az ülés rendjének biztosítása érdekében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illõ, másokat sértõ megfogalmazást használ;
b) rendre utasítja azt, aki képviselõhöz méltatlan magatartást tanúsít;
c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót, és szükség esetén javaslatot tesz a vitából való kizárásra, amely javaslatról a képviselõ-testület vita nélkül határoz;
d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarást tanúsító – nem képviselõ jelenlévő(ket).
 
(4) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül határoz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van. A napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
 
(5) A napirend keretében tárgyalásra kerülő előterjesztések sorrendje:
a) közérdekű bejelentések,
b) lejárt határidejű határozatok,
c) rendelet-tervezetek,
d) normatív határozati javaslatok,
e) határozati javaslatok,
f) beszámolók,
g) tájékoztatók,
h) bejelentések.
 
(6) A képviselő-testület a levezető elnök javaslatára az ülés napirendjét a napirendi pontokhoz meghívottakra tekintettel az (5) bekezdésben szereplő sorrendtől eltérően is meghatározhatja.
 
(7) Az írásbeli bejelentést az ülés megkezdésének kezdetéig a levezető elnöknél kell benyújtani.
 
11. § (1) A képviselő-testület tagjai, a bizottságok és a jegyző javasolhatják a képviselõ-testületnek az előterjesztés sürgős tárgyalását.
 
(2) A sürgősségi javaslatot – a sürgősség tényének indoklásával és az anyag becsatolásával – írásban az ülés elõtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.
 
(3) A sürgősségi ok elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Elfogadása esetén a javaslatot a képviselő-testület a napirendjére tűzi.
 
12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, normatív határozat-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató. A képviselõ-testületi előterjesztések és a testületi ülés előkészítésének részletes szakmai követelményeit a 4. sz. függelék tartalmazza.
 
(2) Az előterjesztés írásban készülhet.
 
13. § (1) Az előterjesztés fõbb elemei:
a) az előterjesztés címe, tárgya, ismertetni kell az előzményeket ezen belül különösen a hozott határozatokat, a tárgykört szabályozó jogszabályokat, az előkészítésben résztvevõk nevét, véleményét, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, döntési alternatívákat, melyek lehetõvé teszik az értékelést és a döntést alátámasztják,
 
b) határozati javaslat és annak tárgya, amely egyértelműen tartalmazza a döntés tartalmát, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidõk megjelölésével.
 
(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalását megelőzően az előterjesztő, vagy az előterjesztés készítője az általa elkészített anyagot szóban kiegészítheti.
 
(3) A kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő, vagy az előterjesztés készítője köteles választ adni még a vita elõtt.
 
(4) A képviselõ-testület ülésén a napirenddel kapcsolatban a tanácskozási joggal rendelkezőkön túl felszólalhat az, akinek a levezető elnök szót ad.
 
14. § (1) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Egyazon napirendi pontnak a vitája kapcsán a képviselő legfeljebb két alkalommal kérhet szót.
 
(2) A képviselő részére a harmadik felszólalás engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
 
(3) A felszólalások idõtartama legfeljebb 5 perc. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót.
(4) Bármikor szót kérhet: 
a) az előterjesztő,
b) az, aki a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,
c) a jegyző, ha a törvényességi észrevételi jelzést kíván tenni a Mötv. 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
 
(5) A napirend tárgya szerint érintett bizottság elnöke közvetlenül a határozathozatal elõtt felszólalhat, ajánlást nyújthat be a képviselõ-testületnek.
 
15. § (1) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot, melyről a testület vita nélkül határoz.
 
(2) Az érdemi vitát követően a napirend előterjesztõje, vagy az előterjesztés készítője válaszol a kérdésekre és a hozzászólásokra. A válasz után a levezető elnök az elhangzottakat összefoglalja. 
 
16. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy érdeklődés.
 
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
 
17. § (1) Ha az interpelláció írásbeli benyújtására a képviselő-testület soron következõ ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
 
(2) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt kérésére be kell vonni. 
 
(3) A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja bizottságát. A megbízásról a testület vita nélkül határoz.
 
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.
 
18. § (1) A nyílt testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv: 
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Közös Önkormányzati Hivatal Fülöpházi Kirendeltség testületi anyagot kezelő irodájában, 
b) a második példányt a kormányhivatalnak kell megküldeni.
 
(2) A képviselő-testület ülésérõl készített jegyzőkönyvekhez csatolni kell a meghívót az előterjesztéseket, és a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, az esetleges kisebbségi véleményt. 
 
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. Az első példány a jegyző páncélszekrényébe kerül, míg a második példányt a kormányhivatalnak kell megküldeni.
 
 
4. A határozathozatal
 
19. § (1) Az előterjesztő a vita során felmerült módosító javaslatokat felvállalhatja. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatokat felvállalta, úgy a levezető elnök a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatot szavaztatja meg.
 
(2) Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatokat nem vállalta fel, úgy a levezető elnök először a módosító javaslatokat szavaztatja meg egyenként. Ezt követően a képviselő-testület a módosító javaslatokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt.
 
20. § (1) Név szerinti szavazást indítványozhat a Mötv. 48. § (3) bekezdésben meghatározottakon túl: 
a) a polgármester, 
b) bizottsági elnök.
 
(2) A névszerinti szavazási indítványról a testület vita nélkül határoz.
 
(3) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a testületi tagok nevét ABC-sorrendben, akik a nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, „tartózkodom”-mal szavaznak.
Az elkészített névsoron a szavazatokat személyenként külön fel kell tüntetni, össze kell számolni, melyrõl a jegyzõ gondoskodik. Ezt követõen a levezető elnök a szavazás eredményét kihirdeti.
 
21. § (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz a Mötv. 50. §-ában szabályozottak figyelembe vételével.
 
(2) Titkos szavazás esetén a szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
 
(3) A titkos szavazást a képviselő-testület tagjaiból vita nélkül választott 3 tagú szavazatszedő bizottság bonyolítja el. A bizottság tagjaira a levezető elnök tesz javaslatot.
 
(4) A titkos szavazást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melynek tartalmaznia kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás során felmerült egyéb körülményeket. A szavazás eredményét a képviselõ-testület határozattal fogadja el.
 
22. § A képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges hitelfelvételhez, és kötvénykibocsátáshoz.
 
23. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdõdõen – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következõk szerint:
 
Fülöpháza Község Képviselõ-testülete
1/2013. (I. 18.) sz. Kt.
(A zárójelben feltüntetett dátum a határozatot hozó testületi ülés napját jelöli.)
 
(2) A testületi határozatokról a Fülöpházi Kirendeltség hivatal betűrendes, és határidõs nyilvántartást vezet.
 
 
5. A rendeletalkotás
 
24. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását írásban kezdeményezhetik: 
a) képviselők, 
b) a képviselő-testület bizottságai, 
c) polgármester, 
d) alpolgármester, 
e) jegyző, 
f) település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői. 
A rendeletalkotás kezdeményezhető a szabályozni kívánt tárgykör (beleértve a meglévő rendelet módosítását, kiegészítését és hatályon kívül helyezését is) megjelölésével, vagy a rendelet-tervezet benyújtásával a polgármesternél.
 
(2) A rendelet tervezetét a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti elő. Az előkészítés során a Közös Önkormányzati Hivatalban rendszeresített egyszerűsített hatásvizsgálati lapot kell alkalmazni. A kitöltött hatásvizsgálati lap az előterjesztés mellékletét képezi. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.
 
(3) A tervezetet a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja, és véleményezi a képviselő-testület részére.
 
(4) A tervezet elkészítésébe külsõ szakemberek is bevonhatók.
 
25. § (1) Az írásba foglalt rendelet-tervezetet a polgármester – az előkészítést és véleményezést követően – a képviselő-testület elé terjeszti. 
 
(2) A képviselő-testület a szavazást a 19. §-ban foglaltak szerint hajtja végre. 
 
26. § (1) Az önkormányzati rendelet, valamint a normatív határozat kihirdetése a Fülöpházi Kirendeltség hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a Mötv. 51. § (2) bekezdésben szabályozottak szerint történik. A rendelet és normatív határozat szövege 30 napig marad kifüggesztve. 
 
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni.
 
(3) Azon önkormányzati rendeletek végrehajtásáról és hatályosulásáról, amelyeket jogszabály szerint nem tárgyal évenként visszatérő rendszerességgel, a polgármester kétévenként tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek.
 
 
6. Az önkormányzati stratégiaalkotás 
 
27. § (1) Az önkormányzat stratégiai dokumentumait az 5. sz. függelékben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Az egyes stratégiai dokumentumok előkészítés során gondoskodni kell a már elfogadott stratégiai dokumentumokkal való összhangjáról.
 
(2) Stratégiai dokumentumokban foglalt akciókat az éves költségvetés tervezése során figyelembe kell venni. A költségvetési koncepció képviselő-testület elé történő benyújtásával egy időben polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja az adott évet terhelő, stratégiákban foglalt feladatokról.
 
(3) A költségvetési rendelet megalkotását követően szükség esetén aktualizálni kell a stratégiai dokumentumokat és testületi döntéssel megerősíttetni azt.
 
7. A települési képviselõ
 
28. § (1) A képviselő kötelezettségei:
a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
b) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén akadályoztatása miatt nem tud megjelenni.
 
(2) a képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói kötelesek soron kivül fogadni. 
 
(3) A képviselők tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek.
 
8. A képviselõ-testület bizottságai 
 
29. § (1) A képviselő-testület döntéseinek elõkészítéseire a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenõrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
 
(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
            a) Ügyrendi Bizottság (3 fő)
 
(3) A bizottság tagjainak összetételét a 6. sz. függelék tartalmazza. A függelék naprakész állapotban tartásáról a jegyzõ gondoskodik.
 
(4) A bizottság a belső működési szabályait maga állapítja meg. A bizottság működésére az ügyrendjében meghatározottak az irányadóak.
 
30. § (1) Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai a Mötv. 59. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) bizottsági ajánlástétel,
b) javaslatot tesz az önkormányzati intézmények létesítésével, átszervezésével, megszüntetésével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekhez,
c) javaslatot tesz a képviselõ-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben,
d) közremûködik a képviselõ-testület által elrendelt, az intézményeket érintő szakmai és pénzügyi vizsgálatokban.
e) elemi kár esetén ellátja kárbecslő bizottsági feladatokat.
f) véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket, illetve részt vesz előkészítésükben,
g) figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek végrehajtását,
 
(2) A bizottság ellátja a képviselők és a polgármester esetében a vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos feladatokat. A bizottság működésének speciális szabályait a 7 sz. függelék tartalmazza, amely külön részletezi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.
 
(3) A bizottság gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester esetében.
 
(4) A bizottság javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére.
 
(5) A bizottság vizsgálja ki a képviselők esetében benyújtott összeférhetetlenségi kezdeményezést.
 
 
31. § (1) A képviselõ-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására, ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetõleg az errõl szóló jelentésnek a képviselõ-testület által történõ elfogadásáig tart.
 
(2) Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat e bizottságokra is értelemszerûen alkalmazni kell.
 
32. § Az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza az egyéb önkormányzati rendeletekben szabályozott további átruházott hatásköröket.
 
9. A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
 
33. § (1) A polgármester feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést, 
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
e) támogatja a lakosság önszervező közösségeit,
f) kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civilszervezetek vezetőivel, a kisebbségi szószólóval,
g) gondoskodik a település vagyonának megőrzésérõl,
h) feladata az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
i) összehívja, és vezeti a falugyűlést,
j) egyetértési jogot gyakorol a Fülöpházi Kirendeltségen minden a jegyző által javasolt kinevezéshez, vezetõi megbízáshoz, felmentéshez, a vezetõi megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz,
k) a Fülöpházi Kirendeltség Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.
 
(2) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát.
 
34. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.
 
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
 
 
35. § (1) A jegyző, aljegyző:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő elõterjesztéseket;
b) a falugyűlésen elhangzottak lényegéről és a javaslatokról feljegyzést készít.
.
(2) A belső ellenőrzési vezető feladatokat az aljegyző látja el, aki felelős az önkormányzat belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséért, külső erőforrás bevonásával a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben és a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint, jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján. 
 
(3) A Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a közös önkormányzati hivatal pályázati referense, mint megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.
 
 
10. A közös önkormányzati hivatal
 
36. § (1) Az 1. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően Fülöpháza Község Önkormányzatával fenntartott közös önkormányzati hivatal
a) székhelye: 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a.
b) telephelye: 6042 Fülöpháza, Kossuth u. 5. (kirendeltség)
c) további telephelyei: 
ca) 6041 Kerekegyháza Szent István tér 6. (konyha)
cb) 6041 Kerekegyháza, Szent István tér 14. (védőnői szolgálat)
cc) 6041 Kerekegyháza, Szent István tér 15. (vérvételi laboratórium).
 
(2) A közös önkormányzati hivatal hivatali munkarendje:
a) hétfõ – csütörtök 7.30 – 16.00
b) péntek 7.30 – 13.30
 
(3) A közös önkormányzati hivatal belső tagozódása:
a) Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda, 
b) Igazgatási Iroda,
c) Pénzügyi Iroda,
d) Intézményfenntartó Iroda, 
e) Fülöpházi Kirendeltség (iroda)
 
(4) Az irodákat vezető köztisztviselők esetében a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény 236. § (5) bekezdés b.) pontja szerinti osztályvezetői szintnek megfelelő vezetõi megbízás az irodavezetői megbízás 
 
(5) A képviselő-testület a Kttv. 234. § (4) bekezdése alapján a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére illetménykiegészítést biztosít, melynek mértékét az adott évi költségvetési rendelet határozza meg. 
 
 
11. Falugyűlés
 
37. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott napirend(ek) megtárgyalására szükség szerint felugyűlést hívhat össze.
 
(2) Az önkormányzat a falugyűlésen tájékoztatja továbbá a lakosságot:
a) az önkormányzat éves és középtávú tervéről,
b) az önkormányzat éves költségvetésérõl,
c) a képviselõ-testület munkájáról,
d) a lakosságot érintõ kérdésekrõl.
 
(3) A falugyűlésen elhangzott javaslatok alapján hozott intézkedésekről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 
 
(4) A falugyűlés a közmeghallgatással egybekötve is megtartható. Ebben az esetben a képviselõ-testületi ülés összehívására, levezetésére, az ülésről való jegyzõkönyv készítésére, annak felterjesztésére értelemszerûen a képviselõ-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
 
12. Záró rendelkezések
 
38. § (1) Az SZMSZ 2013. március 1. napján lép hatályba.
 
(2) Az SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: 
Fülöpháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 
a) 7/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelete,
b) 9/2010. (X. 10.) önkormányzati rendelete.
 
 
 
          Balogh József                                                   Lőrincz Edit
             polgármester                                                            mb.  jegyző