Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fülöpháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (IV.2.) önkormányzati rendelete

2013.04.22

Fülöpháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a), f) pontjaiban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62 § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés b), c), d), f) pontjaiban, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló a 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – Fülöpháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2013. (II. 14) önkormányzati rendelete 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével – Fülöpháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, valamint az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételével és az alkalmazandó személyi térítési díjakkal kapcsolatban a következőket rendeli el: 

 

          I. FEJEZET

          SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §    A rendelet hatálya kiterjed Fülöpháza Község közigazgatási területén élő, a szociális pénzbeli és természetbeni ellátásokat, valamint az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat igénybevevő személyekre.

 

 

          1. A rendszeres szociális segélyben részesülő személyekre vonatkozó szabályok

 

2. §    (1) Fülöpháza Község Önkormányzatánál az együttműködésre kijelölt szerv Kecskeméti Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (6000 Kecskemét, Klapka u. 34.).

 

(2) Az együttműködésre köteles személynek a jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az (1) bekezdésben megjelölt szervnél

          a)    nyilvántartásba kell vetetnie magát,

          b)    írásban meg kell állapodni a beilleszkedést segítő programról,

          c)    teljesíteni kell a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

 

          (3) A beilleszkedést segítő program típusa:

          a)    az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás,

b)    egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

c)    a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel.

 

          (4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha a kötelezett:

         a)   nem jelenik meg vagy nem tartja a kapcsolatot a kijelölt szervvel;

b)  nem vállalja vagy nem vesz részt az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételen;

c)  nem vállalja vagy nem vesz részt a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben.

 

3. §  A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

 

a) legalább 40 %-os mértékben egészségkárosodottnak minősül, vagy munkaképesség-csökkenésének mértéke legalább 40 %-os és erről a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, vagy szakvéleményét csatolja

b) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 12 hónapon belül legalább két alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott,

c) gyermeket vár, betöltötte a terhesség 12. hetét és  veszélyeztetett terhes,

d) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételt akadályozza, vagy kizárja.

 

4. § (1) A 3. § szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

 

a)         a 3. § a) pont szerinti esetben orvosszakértői szerv által kiadott, az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b)        a 3. § b) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

c)        a 3. § c) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát és igazolást a veszélyeztetett terhességről,

d)        a 3. § d) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

 

(2) Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 3. § a) pontja alapján kéri, és orvosszakértői szerv által kiadott szakértői véleménnyel nem rendelkezik, az orvosszakértői vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.”

 

 

         2. Az átmeneti segély

 

5. §    (1) Az átmeneti segélyt kérelemre vagy hivatalból a polgármester állapítja meg.

 

(2) A kérelemhez csatolni kell az igénylő és családja rendszeres jövedelmét igazoló iratot.

 

(3) Átmeneti segélyben kell részesíteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összeg, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

 

(4) Különös méltányosságból átmeneti segélyben részesíthetők azok, akik önmaguk illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen: betegség, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorulnak és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 130 %-át, egyedül élő esetén 160 %-át.

 

(5) Az átmeneti segély egyszeri összegét ezer forint és tízezer forint között lehet megállapítani.

 

(6) A kérelmezőt jövedelemre tekintet nélkül, maximum harmincezer forint összegig átmeneti segélyben lehet részesíteni az alábbi, a családjában bekövetkezett rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben:

a)    balesetből eredő súlyos sérülés,

b)    súlyos, hosszantartó betegség,

c)    életmentő műtét szükségessége,

d)    közgyógyellátásra való jogosultság hiányában a havi rendszeres gyógyító ellátásának  költségét fedezni nem képes,

e)    lakás céljára szolgáló ingatlanban keletkezett jelentős mértékű tűzkár, belvízkár és viharkár esetén, kivéve ha a kérelmező lakásbiztosítással rendelkezik. A lakásbiztosítás fennállását kérelmező igazolni köteles, ennek hiányában büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozatát kell beszerezni,

f)     az a)-e) pontokban foglaltakon túlmenően olyan, különös méltánylást érdemlő esetben (pl. beiskolázás, fűtéstámogatás), amikor a kérelmező és családja a kiadás viselésére önhibáján kívül, önerőből nem képes.

 

(7) Az átmeneti segély elsősorban természetbeni ellátásként nyújtható, utalvány (csekk) formájában gyógyszer, élelmiszer, ruházat vásárlására.

 

(8) Az egyéb célra kért átmeneti segély akkor nyújtható pénzbeli ellátásként, ha a kérelmező a felhasználási célt megjelölte és annak okszerűségét, valódiságát igazolta.

 

(9) Abban az esetben, ha a (7) bekezdés szerinti támogatott a részére kiadott természetbeni ellátásként nyújtott utalványt (csekk) nem használja fel, részére újabb támogatás nem állapítható meg a tárgyév folyamán.

 

         3. A temetési segély

 

6. §    (1) A temetési segélyt a temettetésről gondoskodó személy kérelmére a polgármester állapítja meg.

 

(2) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított negyvenötödik napon belül kell benyújtani.

 

         (3) A kérelemhez csatolni kell

         a)     az igénylő és családja rendszeres jövedelmét igazoló iratot,

         b)     az elhunyt anyakönyvi kivonatának másolatát,

         c)     a temettető nevére kiállított számla másolatát.

 

       (4) Ha a kérelmező

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül álló esetén annak 160%-át, a temetési segély összege húszezer forint,

 

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200 %-át, a temetési segély összege tizenötezer forint.

 

(5) Különös méltányosságból a temetési segély összege elérheti az ötvenezer forintot, ha a temetési költségek viselése a temettetésről gondoskodó személynek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

 

 

         4. A köztemetés

 

7. §    (1) A polgármester kérelemre a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személyt

         a)     egészben mentesíti a megtérítési kötelezettség alól, ha a megtérítésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét,

 

         b)     50%-ban mentesíti a megtérítési kötelezettség alól, ha a megtérítésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az a) pontban meghatározott jövedelemhatárt, de nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

 

         5. A közgyógyellátás

 

8. §    Közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek,

a)    akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át és

b)    a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

 

         6. Étkeztetés

 

9. §    (1) Az étkeztetésre az a szociálisan rászorult személy jogosult, aki

a) a 18. életévét betöltötte és a háziorvos igazolása alapján az egészségi állapota indokolja,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/C § (6) bekezdés szerinti szakvéleménnyel rendelkezik,

c) pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és pszichiátriai-, vagy szenvedélybetegségét a kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel rendelkezik.

 

d) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása alapján hajléktalan, és ebből fakadóan a napi étkezését önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani.

e) Kora miatt szociálisan rászorultnak tekinthető a 65. életévét betöltött egyedülálló, valamint a 70 éven felüli családban élő kérelmezők, amennyiben e tekintetben nem képesek önmagukat ellátni.

 

(2) A napi egyszeri melegétkeztetésért (ebéd) megállapított intézményi térítési díj összege nettó 310,- Ft/nap.

 

(3) A Képviselő-testület az étkeztetés esetében az alábbi kedvezményt biztosítja:

a) ha az ellátásban részesülő jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj 150%-át nem haladja meg, az intézményi térítési díj 50%-át elengedi,

b) ha az ellátásban részesülő jövedelme mindenkori öregségi nyugdíj 150-300% között van, az intézményi térítési díj 30%-át elengedi.

 

 

         II. FEJEZET

         ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

10. §  (1) Ezen rendelet 2013. május 2. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően beadott kérelmek elbírálása esetén kell alkalmazni.

 

         (2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és az ellátási formák térítési díjairól szóló 4/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 10/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelet.

        

(1) Jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a számított és a megállapított intézményi térítési díjat feladategységre vetítve.

 

 

                     Balogh József                                                      Vincze Miklós

                      polgármester                                                             jegyző

 

 

Kihirdetési záradék:

 

A rendelet 2013. április 2. napján kihirdetve.

 

Fülöpháza, 2013. április 2.                                                                                Vincze Miklós

                                                                                                                              jegyző